Tisztelt Látogatók!

A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.

Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!

 

A SZENT ISTVÁN EGYETEM Festetics Doktori Iskolája meghívja Önt MÉSZÁROS TÜNDEritka és védett növényfajok (pulsatilla grandis wender. és adonis vernalis l.) autökológiai vizsgálata” című doktori (PhD) értekezésének 2021. február 10. (szerda) 10:00 órakor tartandó nyilvános vitájára.

Online elérhetőség: https://zoom.us/j/92625505535

A Bírálóbizottság összetétele:

Elnök: Dr. Gyulai Ferenc DSc

Tagok: Dr. Szeglet Péter CSc
Dr. Barina Zoltán PhD

Titkár: Simonné Dr. Balázsy Ágnes PhD

Opponensek: Dr. Kutasi Csaba PhD
Dr. Penksza Károly DSc

Témavezető:
Dr. Bódis Judit, PhD

Az értekezés megtekinthető a Szent István Egyetem Doktori és Habilitációs Központjában, valamint a www.szie.hu, és a www.doktori.hu oldalakon.

A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen észrevételt is tehet.

A Georgikon Karon a 2020/2021-es tanévben is meghirdettük a Georgikon Biológia Tanulmányi versenyt. Az idei évi a megszokottól eltérően online formában került megrendezésre. A döntőre meghívott 33 főből 30-an vettek részt a megmérettetésen.

Köszönet Dr. Allaga Józsefnek és Dr. Menyhárt Lászlónak a színvonalas szervezésért.

A megnyitóról készült rövid videó itt tekinthető meg:

https://ihsziehu-my.sharepoint.com/:v:/g/personal/allaga_jozsef_szie_hu/Ef6ydXAeYf5BsB2dtySYEs4Brnq2BlX5UazS2V12JoL4kQ?e=l4JDEe

A döntő résztvevőinek egy csoportja az online eredményhirdetésen:

online eredmenyhirdetes

 

A digitális térben került sor január 12-én a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciára, amit a Szent István Egyetem Georgikon Campusának Kertészeti Tanszéke és a Budai Campus Szőlészeti és Borászati Intézete szervezett szakmai szervezetek bevonásával.

Szabó Péter, a SZIE oktatója, egyben a konferencia főszervezője elmondta, hogy az eredetileg hibrid módon, a Georgikon Campuson és online meghirdetett rendezvényt a járványhelyzettel összefüggő intézkedések miatt kizárólag online módon lehetett megtartani. Így is százötven regisztráció érkezett be a konferenciára, mely az előzetes várakozásokat is felülmúlta.

A konferenciának a Georgikon Campuson nagy hagyománya van, hiszen Keszthely mindig is élen járt a szőlő szaporítóanyaggal kapcsolatos kutatásokban, ezt igazolta a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének bekapcsolódása is a szervezésbe.

A rendezvény a szőlő szaporítóalapanyag és a gyökeres szaporítóanyag-termesztők, forgalmazók, kutatók és fejlesztők fórumaként az ágazat korszerűsítését, a kiemelten magas biológiai értékű, tesztelten vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítás fejlesztését szolgálta. A konferencián a termelői és a kutatói-fejlesztői oldal azonos arányban képviseltette magát. Az illetékes hatóság szakemberei, a forgalmazók és a szőlészeti-borászati üzemek képviselői is szép számban kapcsolódtak be a tanácskozásba.

Online sajtótájékoztató keretei között mutatkozott be a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma. A testület tagjai és a rektor beszámoltak a közös jövőképről, melynek értelmében az Egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére. A megindult átfogó megújulási program során az Egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára.

A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem újra-alapítása, amely 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez 2021. február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ 11 kutatóintézete, így megvalósul az oktatás és a kutatás szorosabb integrációja is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik. Az Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez.

2021. január 5-én, a Kuratórium tagjai, a MATE megbízott rektorával közösen tartott online sajtótájékoztatójukon felvázolták elképzelésüket az Egyetem jövőjét, illetve az Egyetemmel történő együttműködést illetően.

Triviálisnak tűnő, ám kevéssé kutatott és ismert megállapítás, hogy a szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdést járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat.

A kutatók a szőlősorok alól vett mintákban talajlakó fonálférgek jelenlétét mérték fel, melyek egyedszámukat tekintve az állatvilág messze legnépesebb csoportját alkotják, fajgazdagságuk és széles tűrőképességük miatt pedig csaknem bármilyen környezeti állapot mellett képesek megélni. Egy grammnyi talajban akár száznál több is lehet belőlük, ám jelen vizsgálat során nemcsak az volt fontos, hogy milyen mennyiségben vannak jelen, hanem az is, hogy a fonálférgek milyen táplálkozási csoportba sorolhatók. Egyes növényi táplálkozású fajok ugyanis megsebezhetik a szőlő gyökérzetét, ami gomba- vagy vírusfertőzést, vitalitáscsökkenést és végső soron terméskiesést vagy akár tőkepusztulást is okozhat.

talajmuveles badacsony kovacs barnabas

A kutatók a sebzéseken keresztül potenciálisan bejutó és károsító gombák jelenlétét is vizsgálták a gyökérzónában, hogy megtudják, ezek fajösszetételére és arányára hatással van-e a talajfelszínen alkalmazott gazdálkodási forma. A vizsgálatok részleteit többek között az Agriculture svájci szaklap novemberi számában közölték.

A SZENT ISTVÁN EGYETEM Festetics Doktori Iskolája meghívja Önt TALLER DÉNES LÁSZLÓCAPSICUM ANNUUM MIKRORNS-EK ÖSSZEHASONLÍTÓ GENOMSZINTŰ ANALÍZISE” című doktori (PhD) értekezésének 2020. december 4. (péntek) 10:00 órakor tartandó nyilvános vitájára.

Online elérhetőség: Zoom rendszer

A Bírálóbizottság összetétele:

Elnök: Dr. Galiba Gábor Ottó DSc

Tagok: Dr. Salánki Katalin DSc

Titkár: Dr. Dunai Attila PhD

Opponensek: Dr. Nyikó Tünde PhD
Dr. Deák Tamás PhD

Témavezetők:
Dr. Taller János PhD, Dr. Havelda Zoltán PhD

Az értekezés megtekinthető a Szent István Egyetem Doktori és Habilitációs Központjában, valamint a www.szie.hu, és a www.doktori.hu oldalakon.

A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen észrevételt is tehet.

A Szent István Egyetem a kormányzati intézkedések szigorítása nyomán további szükséges óvintézkedéseket vezet be a koronavírus elleni küzdelem érdekében

A Szent István Egyetem a koronavírus világjárvány rohamos terjedésére tekintettel, a kormányzati intézkedéseket és hatályos jogszabályokat figyelembe véve, további szigorú óvintézkedéseket vezetett be az intézmény hallgatói és munkatársai egészségének megőrzése érdekében. Az intézmény mindent megtesz a munkatársak és a hallgatók tájékoztatása, valamint campusain a higiéniai rendszabályok betartása és betartatása érdekében, folyamatosan gondoskodik az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre állásáról.

Az Egyetem területére kizárólag a koronavírus fertőzés tüneteit nem mutató, egészséges személy léphet. Legalább 1,5 méteres védőtávolság megtartása kötelező az Egyetem belső közösségi célú helyiségeiben, valamint kötelező a szájat és orrot egyaránt takaró védőmaszk viselete az intézmény egész területén, zárt tereken és azon kívül is minden (köz)területen. A személyi higiéné betartása az Egyetem minden polgára részéről felelősségteljes és együttműködő magatartást követel. Az Egyetem fokozott higiénés és járványmegelőző feladatai közé tartozik a frekventáltan érintett felületek rendszeres fertőtlenítése, a kézfertőtlenítő készülékek folyamatos felülvizsgálata és feltöltése, az Egyetem területére belépők testhőmérsékletének mérése.

2020. november 12-től az intézmény áttér a digitális munkarendre, az oktatás online formában valósul meg, az új, személyes jelenléttel órák megtartására ezen időponttól nem kerül sor. A külföldi utazásokkal kapcsolatban is speciális szabályok léptek életbe. A kollégiumok bezárásra kerülnek, a külföldi és a határon túli hallgatók, valamint az 4/B/2020. (11.12.) rektori-kancellári utasításban foglalt kivételt jelentő személyek továbbra is az épületekben maradhatnak. A személyes jelenlétet igénylő rendezvények megtartása tilos, azok kizárólag online formában valósíthatók meg, valamint a campusok területén lévő szabadidős és sportlétesítmények bezárásra kerültek.

A COVID-19-fertőzéssel érintett, vagy tüneteket mutató személyeknek haladéktalanul tájékoztatni kell a campusokon kijelölt járványügyi megbízottakat, valamint amennyiben az Egyetem területén tartózkodik és itt észleli a koronavírusra utaló tüneteket, azonnal el kell hagynia az intézményt.

Gödöllő, 2020. november 5. – Milyen összefüggés van a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, valamint a töppesztés eljárásával készült szalmaborok között? Vajon mit takar a ciprusi manna kifejezés? Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campusának munkatársa észak-olaszországi gyakorlati útja során egy speciális borkészítési módszerrel ismerkedett meg, amely bár Európa számos borvidékén évszázados tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány pincészet alkalmazza.

Kovács Barnabás, a Georgikon Campus Kertészeti Tanszékének tanársegédje, olaszországi tanulmánya során figyelt fel a töppesztés eljárására, amely alkalmazásával magas minőségű, koncentrált alapanyagból minimális veszteséggel lehet előállítani az időjárás viszontagságainak kiküszöbölésével, különleges ízvilágú szalmaborokat. Bár a töppesztés, mint a szalmaborok előállításának alapvető módszere európai viszonylatban számos borvidéken évszázados tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány ma is aktív példát találunk. Hazánkban a Badacsonyi Borvidékről és a Nagy-Somlói Borvidékről egy-egy pincészet foglalkozik szalmabor készítésével, hasonlóképpen vulkanikus tanúhegyekről származó alapanyagokból.

A Georgikon újság szerkesztőbizottsága fotópályázatot hirdet a Georgikon Kar egykori és jelenlegi dolgozói, munkatársai és hallgatói számára. A nyertes fotók a 2021. évi Georgikon Naptárban megjelenésre kerülnek.

Beküldési határidő:

2020. november 16. e-mail-ben a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

A fotókkal kapcsolatos tudnivalók:

  • Egy pályázó maximum 3 fotóval nevezhet, amelyből maximum egy lehet állóformátumú.
  • A fotók témája bármi lehet, ami a Georgikonnal összeköthető.

A pályázatban a következőket kérjük feltüntetni:

  • A pályázó neve, elérhetősége.
  • A beküldött pályamű neve (címe), a készítés helye, ideje (hónap).

A pályázatban való részvétellel a pályázó vállalja, hogy a beküldött fotók külön engedély nélkül felhasználhatóak lesznek a Georgikon hivatalos megjelenéseiben.

A pályázattal kapcsolatos bővebb információ kérhető:

Dr. Tóth Éva egyetemi docenstől a 83/545-208-as telefonszámon, vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.