A digitális térben került sor január 12-én a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciára, amit a Szent István Egyetem Georgikon Campusának Kertészeti Tanszéke és a Budai Campus Szőlészeti és Borászati Intézete szervezett szakmai szervezetek bevonásával.

Szabó Péter, a SZIE oktatója, egyben a konferencia főszervezője elmondta, hogy az eredetileg hibrid módon, a Georgikon Campuson és online meghirdetett rendezvényt a járványhelyzettel összefüggő intézkedések miatt kizárólag online módon lehetett megtartani. Így is százötven regisztráció érkezett be a konferenciára, mely az előzetes várakozásokat is felülmúlta.

A konferenciának a Georgikon Campuson nagy hagyománya van, hiszen Keszthely mindig is élen járt a szőlő szaporítóanyaggal kapcsolatos kutatásokban, ezt igazolta a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének bekapcsolódása is a szervezésbe.

A rendezvény a szőlő szaporítóalapanyag és a gyökeres szaporítóanyag-termesztők, forgalmazók, kutatók és fejlesztők fórumaként az ágazat korszerűsítését, a kiemelten magas biológiai értékű, tesztelten vírusmentes szőlő szaporítóanyag-előállítás fejlesztését szolgálta. A konferencián a termelői és a kutatói-fejlesztői oldal azonos arányban képviseltette magát. Az illetékes hatóság szakemberei, a forgalmazók és a szőlészeti-borászati üzemek képviselői is szép számban kapcsolódtak be a tanácskozásba.

 

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára előadásában elmondta, hogy a 2016-ban a Tanács által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzése a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztése és megőrzése, valamint a szaporítóanyag-előállítás növényegészségügyi ellenőrzésének erősítése. Így szakmaközi hozzájárulás befizetését írják elő a telepített szaporítóanyag mennyisége alapján. A fizetési kötelezettség azon termelőket érinti, akik új telepítési, újratelepítési vagy átváltott szőlőtelepítési engedélyek alapján telepítenek szőlőt. A Tanács a hozzájárulásokból létrehozza a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapot, melynek célja a magyar borászati termékek piaci helyzetének és forgalmazásának javítása és a borszőlőfajták nemesítésének ösztönzése lesz. Megalakul a Szakmaközi Borszőlőszaporítóanyag Bizottság, mely hároméves Borszőlő Szaporítóanyag Előállítását Ösztönző Fejlesztési Tervet készít és a Tanács kutatási szerződést köt a javasolt ágazati szereplőkkel.

Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke előadásában rávilágított arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett következményei kihívások elé állítják a szőlő-bor ágazatot világszerte. A fogyasztói preferenciák változásával együtt ezek a tényezők a termelési alapok újragondolásának szükségességére hívják fel a figyelmet. Előadásában bemutatta ezen ok-okozati összefüggéseket, áttekintette a nemesítési, növény-egészségügyi, szabályozási problémákat és kérdéseket.

Veres Gabriellaa Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályának vezetője előadásában jelezte, hogy a törzsültetvény engedélyezése a Pest Megyei Kormányhivataltól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz került. A fő koordinációs feladatokat a Nébih látja el, míg megyei hatáskörben 5 régió végzi a feladatokat (Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Vas).

A konferencia további részében a szőlőszaporítás témakörén belül számos innovatív kutatás eredményeit hallhatta a közönség. A precíziós gazdálkodás lehetőségeiről a szőlő szaporítóanyag-termesztésben Kun Ágnes szőlő szaporítóanyag-termesztő adott tájékoztatást. Szabó Péter egy innovatív szőlőoltvány-előállítási technológiát, Knolmajerné Szigeti Gyöngyi, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatómérnöke egy új helyben oltási módszert, a Trio szemzést mutatott be. A szőlőalany-nemesítés és fajtahasználat aktuális kérdéseit és eredményeit Kocsis László, a SZIE professzora ismertette. A debreceni szőlő alany-nemes tartamkísérletek eredményeiről Rakonczás Nándor, a Debreceni Egyetem adjunktusa beszélt. Nagy Zóra Annamária badacsonyi kutató a ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. GMEL) rezisztencia nemesítésben történő felhasználási lehetőségeiről adott elő.  Kovács Barnabás, a SZIE kutatója a művelési eljárások hatásait taglalta a szőlőültetvények talajegészségállapotának tükrében. A NAIK kutatói „A szomatikus embriogenezis, mint vírusmentesítési eszköz hatékonyságának vizsgálata érzékeny vírusdiagnosztikával” címmel tartották meg előadásukat.

További részletek